Hogyan használják a politikai kampányok a személyes adatokat

Bevezető workshop kutatóknak, aktivistáknak, technológiai szakembereknek és mindazoknak, akik kíváncsiak arra, hogyan használják fel a személyes adatokat a politikai kampányok során. A workshop alapvető ismereteket nyújt a személyes adatokról, és bemutatja, hogyan kapcsolódhatnak ezek a politikai befolyásoláshoz. A résztvevők – függetlenül attól, hogy milyen előzetes tapasztalattal rendelkeznek – beszélgetések és interaktív feladatok révén mélyülhetnek el a különböző adattípusokban, valós példákon keresztül ismerkedhetnek meg az adatok aktuálpolitikai szerepével, valamint megoszthatják saját tapasztalataikat, legyenek azok személyesek vagy szakmaiak. Ezáltal segítjük őket abban, hogy felismerjék az egyedi nyomozati lehetőségeket.

Ismeretszerzési tevékenységek

1. Megnyitó (15 perc)

A szekció célja: Mutatkozz be, ismertesd a workshop célját, és kérd meg a résztvevőket, hogy mutatkozzanak be.

Útmutató:

• Üdvözöld a résztvevőket, mutatkozz be, mutasd be a csapatodat.

• Ha a workshop egy nagyobb kezdeményezés része, akkor mutasd be a projektet, és adj némi háttérinformációt arról, hogyan jött létre ez a workshop, valamint miért tartod fontosnak a témát.

• Ismertesd a workshop céljait és napirendjét.

• Beszéljétek meg a workshop alapvető szabályait. Tedd ezt interaktívvá, és bátorítsd a résztvevőket, hogy ők is javasoljanak szabályokat.

• Ösztönözd a résztvevőket, hogy jegyezzék fel azokat a témákat, kérdéseket, személyeket, politikai pártokat, eszközöket, technológiákat és egyéb szempontokat, amelyek a workshop során felmerülnek, és amelyek hasznosak lehetnek, ha a későbbiekben folytatni szeretnék az ezzel kapcsolatos nyomozásaikat.

• Kérd meg a résztvevőket, hogy mutatkozzanak be, válaszolva a következő kérdésekre. Te és a csapatod is csatlakozhattok.

  • Mi a neved, és mivel foglalkozol?
  • Mi az a személyes információ rólad (amit még nem osztottál meg velünk), amit online is megtalálhatunk?

2. Mi a személyes adat? (45 perc)

Cél: A személyes adat jelentésének meghatározása.

Eszközök / Anyagok: Öntapadós cetlik és tollak, vagy hozzáférés egy közös digitális táblához.

Előkészületek:

• Az „Egyéni reflexió” című aktivitáshoz ebben a szekcióban:

  • személyes részvétel esetén kérd meg a résztvevőket, hogy írják le a válaszaikat egy cetlire.
  • online workshop esetén ajánlott egy ingyenes online eszközt használni a válaszok begyűjtésére.

• A „Különböző típusú személyes adatok” című aktivitáshoz:

  • személyes részvétel esetén előre készíts egy gyűjteményt olyan állításokból, amelyek személyes adatokkal kapcsolatosak, és amelyeket megosztasz a résztvevőkkel (minden cetlire egy-egy állítás kerül, lásd az alábbi példákat az aktivitásnál). Készíts másolatokat ugyanazokról az állításokról, hogy minden csoportnak legyen egy-egy példánya, a résztvevők létszámától függően. Ajánlott csoportlétszám: 3–5 fő. Minden csoport ugyanazt az információs csomagot kapja.
  • online workshop esetén hozz létre egy dokumentumot vagy megosztott digitális táblát az állításokkal, és biztosíts minden csoport számára külön teret vagy dokumentumot.

• Forrás a szekció előadásának előkészítéséhez: Adatok: A személyestől a politikaiig

Útmutató:

• Kérd meg a résztvevőket, hogy határozzák meg, mit értenek „személyes adatokon”, és ezek miben különböznek az „adatoktól”. Adj nekik egy percet, hogy megosszák válaszaikat.

Készülj fel, és tarts prezentációt az alábbi pontokra összpontosítva.

• „Személyes adat minden olyan adat, amely felhasználható egy személy azonosítására vagy újraazonosítására, valamint minden olyan nagyméretű adatforrás, amelyet az egyének viselkedése és cselekedetei hoznak létre.” (Forrás: Útmutató a tudatiparhoz).

• A „személyes adatok” számos helyzetben felhasználhatók és alkalmazhatók:

  • A személyes adat tág fogalom, amely sokféle formát ölthet, beleértve a demográfiai, vélemény- és viselkedési adatokat.
  • A személyes adatok kapcsolódhatnak az egyén nevéhez, elérhetőségéhez vagy személyazonosítójához.
  • A személyes adatok anonimizált statisztikákra is utalhatnak, például weboldal-forgalomra vagy események látogatottsági számaira.

• Ebben a workshopban azt vizsgáljuk meg, hogy a politikai pártok hogyan használják fel a digitálisan gyűjtött vagy tárolt személyes adatokat annak érdekében, hogy politikai befolyáson keresztül politikai hatalmat hozzanak létre, szerezzenek vagy tartsanak fenn.

• Kérdezd meg a résztvevőket, és adj nekik egy percet, hogy megosszák, mit tudnak az adatgyűjtés lehetséges módjairól:

  • Honnan gyűjtik az információkat?
  • Milyen típusú információkat lehet összegyűjteni?
  • Kik végzik az adatgyűjtést?

• Milyen típusú információkat lehet összegyűjteni? Három fő módja van annak, ahogyan a személyes adatokat gyűjtik:

  1. Az általad létrehozott adatok – Ilyenek például a közösségi médiában kedvelt bejegyzések, az online űrlapok kitöltése eseményre való regisztrációkor, vagy amikor e-mailt küldesz.
  2. Mások által rólad létrehozott adatok – Ide tartoznak például azok a fotók, amelyeken megjelölnek, vagy ha valaki a kapcsolatai vagy barátai listáján szerepeltet téged.
  3. Következtetésen alapuló adatok – Ezek olyan adatok, amelyeket az általad létrehozott vagy rólad létrehozott adatok elemzése révén állítanak elő. Ezenkívül más emberek adatait is felhasználhatják, például annak meghatározására, hogy valószínűleg kire szavaznál, pusztán a lakóhelyed alapján. Ezeket árnyékadatoknak vagy nyomadatoknak is nevezik.

• A politikai pártok adatvezérelt technológiákat alkalmazhatnak üzeneteik tartalmának és formátumának optimalizálására. Például nyomon követhetik, hogy melyik e-mailjük generálja a legtöbb kattintást a weboldalukra.

• A politikai jelöltek közvetlenül célozhatják meg az embereket az e-mail címükön keresztül, és személyre szabhatják az üzenetek tartalmát a róluk gyűjtött személyes adatok alapján, például demográfiai adatok vagy a közösségi médiában és e-mailben folytatott korábbi interakciók alapján.

• Az ilyen típusú adatok gyűjtése már az internet megjelenése előtt is létezett, például közvélemény-kutatások vagy fókuszcsoportos felmérések révén.

• Nagyon magas szinten ezeket az adatokat összegyűjtik, majd a döntések meghozatalának alapjául szolgálnak, és innen származnak az olyan kifejezések, mint az „adatvezérelt döntéshozatal”.

• Zárd le ezt a részt annak összegzésével, hogy minden internetkapcsolattal rendelkező eszköz adatokat gyűjt — több adatot, mint gondolnánk.

• Ezek az adatok lehetnek az eszközt használó személyre vonatkozó információk, egy másik személyre vonatkozó adatok, akire a felhasználó tevékenysége utal, vagy a felhasználó szokásaival és viselkedésével kapcsolatos adatok.

• Mindezeket az adatokat politikai csoportok felhasználhatják, és gyakran fel is használják politikai hatalom megszerzésére vagy megtartására.

[10 perc] Útmutató + Csoportos tevékenység

• Oszd fel a résztvevőket 3–5 fős kis csoportokra.

• Adj minden csoportnak egy adag cetlit, amelyeken előre elkészített állítások szerepelnek a különböző típusú személyes adatokról és információkról (minden csoport kapjon 10-15 állítást).

• Ha a workshop online zajlik, hozz létre egy dokumentumot vagy megosztott digitális táblát, amely tartalmazza az állításokat, és biztosíts minden csoport számára külön területet vagy külön dokumentumot.

• Ügyelj arra, hogy a következő részben bemutatott különböző személyesadat-típusokat tükröző információkat is tartalmazzanak az állítások (személyiség, viselkedés, kapcsolati adatok, vélemény). A megosztott nevek, viselkedések és jellemzők legyenek a résztvevők kultúrájához és kontextusához igazítva, hogy könnyen kapcsolódni tudjanak hozzájuk.

• Az alábbiakban néhány mintaállítást találsz, amelyeket felhasználhatsz vagy testre szabhatsz ehhez a feladathoz:

  • Jane naponta 25 percet tölt ingázással.
  • Írországban a háztartások 11%-a viszi el a szelektív hulladékot újrahasznosító központba.
  • David szabadidejében legszívesebben klasszikus zenét hallgat.
  • Katie a Panama Way 54. szám alatt, a 3D lakásban, Blue Havenben él.
  • Gina, aki egy közösségi főiskolán tanít, nem szokott borravalót adni a kiszolgáló személyzetnek.
  • Az ötödik osztályosok a nagyobb iskolai körzetekben különösen érdeklődnek az olyan szakkörök iránt, mint a karate és az önvédelem.

• Kérd meg a résztvevőket, hogy olvassák el az egyes cetliken található állításokat, és találjanak három-négy különböző módot az információk kategorizálására a megadott adattípusok alapján. Adj nekik egy példát: például a fenti állítások közül négy használja az „azonosítható név” kategóriát, míg kettő „anonimizált statisztikákat” tartalmaz.

[10 perc] A tevékenység lezárása és megbeszélés

• Térjetek vissza a fő csoportba vagy terembe, és kérd meg a csapatokat, hogy osszák meg, milyen kategóriákat azonosítottak.

• Beszéljétek meg a különböző csoportok kategóriái közötti hasonlóságokat és különbségeket.

• Kérdezd meg, miért lehetett bizonyos kategóriákat könnyebb azonosítani és elnevezni minden csoportban.

  • Például, ha minden csoport létrehozott egy „demográfiai adatok” vagy „vélemények” kategóriát, beszéljétek meg, hogy ezek miért lehetnek könnyebben felismerhetők, mint más típusok.

• Kérd meg a résztvevőket, hogy azonosítsanak olyan kategóriákat, amelyek egyediek voltak, és gondolják át, miért dönthettek más csoportok eltérő címkék mellett.

  • Például, ha az egyik csoport David zenei ízlését „véleményadatnak” nevezte, míg egy másik csoport „viselkedési adatnak” minősítette, ösztönözd a csoportokat arra, hogy megosszák, miért választották az adott besorolást.

• Vitassátok meg, melyik állításokat volt nehezebb kategorizálni, és miért.

• Zárd le a beszélgetést azzal a gondolattal, hogy függetlenül attól, hogy egy adat melyik kategóriába esik, minden típusú személyes adat felhasználható elemzésre, és értékes lehet a politikai kampányok számára.

Útmutató a prezentációhoz

• Mutasd be a résztvevőknek az alábbi személyesadat-típusokat, amelyeket különböző csoportok gyűjtenek, elemeznek és használnak fel, akár politikai befolyásolási kampányok során is:

  • Közvélemény-adatok – A közösségi médiában megosztott vélemények, hozzászólások és beszélgetések betekintést nyújthatnak a közvélemény alakulásába különböző témákban.
  • Demográfiai adatok – Azok az adatok, amelyeket a felhasználók weboldalakra történő regisztrációkor vagy önkéntesen kitöltött űrlapok során adnak meg, például életkor, nem, lakóhely és családi állapot.
  • Kapcsolati adatok – E-mail címek, amelyeket hírlevélre való feliratkozás vagy weboldalakra történő regisztráció során gyűjtenek össze.
  • Viselkedési adatok – Azok az információk, amelyeket a felhasználó webes böngészési szokásai alapján gyűjtenek. Ide tartozik például, hogy hányszor látogatott meg egy weboldalt, mely oldalakat nézte meg, és mennyi időt töltött az egyes oldalakon.
  • Személyiségadatok – Vitatható kategória, amely az egyének személyiségére vonatkozóan von le következtetéseket a gyűjtött adatok alapján, például pszichometriai profilok segítségével, ahogy azt a Cambridge Analytica is alkalmazta.
  • Pénzügyi adatok – Az online banki szolgáltatások vagy bankkártyás tranzakciók során keletkező adatok, amelyek tartalmazzák az online és offline vásárlásokat is.

Készülj fel: Keress egy releváns példát a saját környezetedből a különböző adattípusokra. Néhány általunk előkészített példát itt találsz.

• Az adatgyűjtési folyamatok gyakran be vannak építve a különböző digitális platformok és eszközök működésébe, de a felhasználók számára rejtve maradnak, és sok esetben az adatok hozzájárulás nélkül kerülnek begyűjtésre.

  • Például, amikor megadod az e-mail címedet egy hírlevélre való feliratkozáskor, az adataidat megoszthatják vagy akár értékesíthetik is anélkül, hogy tudnál róla.
  • Hasonlóképpen a weboldalakon végzett kattintások száma vagy a közösségi médiában adott lájkok szintén olyan adatok, amelyeket hosszú éveken át gyűjthetnek és tárolhatnak anélkül, hogy erre kifejezett engedélyt adtál volna.

• Vannak olyan személyes adatok, amelyek egyértelműen politikai jellegűek, mint például a szavazási szokásaink vagy az, hogy részt vettünk-e egy tüntetésen.

• Bizonyos nem politikai jellegű adatok, például a vásárlásaink vagy a tartózkodási helyünk, politikailag relevánssá válhatnak. Ezek az adatok felhasználhatók arra, hogy meghatározzák, hol szavazunk, vagy kire szavazhatunk. Például:

  • A kapcsolattartási adatok felhasználhatók az egyének és a politikai csoportok közötti közvetlen kommunikáció elérésére és létrehozására.
  • Pénzügyi adatokat lehet gyűjteni, hogy egy politikai szervezet a lehető legtöbb adományt kaphassa.
  • Viselkedési adatokat lehet gyűjteni, hogy megértsük, milyen témákról és mikor szeretnének hallani az emberek.

• Zárd le a beszélgetést az alábbi összefoglalással:

  • az adatgyűjtés már az internet megjelenése előtt is létezett,
  • a digitális technológiák által lehetővé tett adatgyűjtés ma már sokkal nagyobb léptékű és részletesebb, mint korábban,
  • a különböző típusú adatok eltérő információkat árulhatnak el az emberekről és személyes életükről, amelyeket politikai célokra is felhasználhatnak.

3. Adatalapú technológiák és politikai befolyás (65 perc)

Cél: A személyes adatok felhasználásának és történetének megismerése politikai kontextusban.

Anyagok: A „Különböző típusú személyes adatok” című tevékenység során használt cetlik a személyes adatok példáival.

Felkészülés / szükséges anyagok:

• Ebben a szekcióban az 1. és 2. szekcióban megosztott anyagokat és megbeszélt témákat fogjátok használni. Győződj meg róla, hogy kéznél vannak a jegyzeteid. A szekció egyes részei további olvasást igényelnek, ezeket az alábbi forrásokban találod:

  • A politikai befolyás meghatározása
  • A kampányokban használt ipari mediáció története

[3 perc] Bevezetés

Útmutató

Készíts egy rövid prezentációt az alábbi témákról:

• Mi a befolyás? - Itt arról beszélünk, hogy politikai csoportok személyes adatokat használnak fel politikai befolyásolásra.

• A befolyás az a képesség, hogy mások véleményét, viselkedését vagy cselekedeteit megváltoztassuk.

• A befolyás különbözik a következőktől:

  • tájékoztatás – amelynek célja információ átadása anélkül, hogy feltétlenül megváltoztatná a viselkedést;
  • szabályozás – amely a viselkedés megváltoztatását célozza meg kényszerítés vagy szabályok betartatása révén, nem pedig szabad döntés alapján.

• A befolyás információ megosztásával történik, azzal a céllal, hogy hatást gyakoroljon egy egyén vagy egy csoport viselkedésére vagy cselekedeteire.

[8 perc] Spektrogram-tevékenység

Útmutató

• Készíts egy sor diát az alábbi állításokkal:

  • Egy politikai párt pontos információkat használ a politikájukról, hogy meggyőzze a szavazókat, támogassák vagy szavazzanak a jelöltjükre.
  • Egy környezetvédelmi kampány arra ösztönzi a klímavédelem iránt érdeklődő embereket, hogy kevesebbet repüljenek, azáltal, hogy olyan embereket céloz meg, akikről van adatuk arra vonatkozóan, hogy gyakran repülnek.
  • Egy félretájékoztató kampány célja a helyi média iránti bizalom megingatása, hamis hírek közzétételével, a médiacsatorna arculatát használva.

• Állíts fel egy fizikai spektrumot, a terem egyik oldalán a következő felirattal: „Ez jót tesz a demokráciának”, a másik oldalán pedig: „Ez rosszat tesz a demokráciának”.

• Online workshop esetén használj egy szavazásra alkalmas eszközt, ahol a résztvevők a spektrum két végpontja között választhatnak.

• Vetítsd ki az állításokat egyesével, és kérd meg a résztvevőket, hogy álljanak a skálán arra a helyre, amely szerintük legjobban tükrözi a véleményüket, vagy szavazzanak.

[4 perc] A tevékenység lezárása

• Beszéljétek meg csoportosan a gyakorlat során hozott különböző döntéseket.

• Ha van idő, kérd meg a résztvevőket, hogy osszanak meg további példákat a befolyásolásra, és helyezzétek el ezeket a példákat is a spektrumon, vagy vonjátok be az online szavazásba.

• Emeld ki, hogy az adatgyűjtés olyan ügyek érdekében is alkalmazható, amelyeket sokan „jó ügynek” tartanak, nemcsak a politikai befolyásolás negatív formáira.

[10 perc] Csoportos tevékenység: A média általi befolyásolás

Útmutató

• Oszd a résztvevőket négy csoportra.

• Jelölj ki minden csoportnak egy kommunikációs médiumot: TikTok, nyomtatott sajtó, rádió és Facebook.

Készülj fel: választhatsz más kommunikációs médiumokat is, amelyek relevánsabbak a résztvevőid számára.

• Minden csoportnak azonosítania kell a kijelölt médián keresztül folytatott sikeres politikai kampányok jellemzőit.

  • Például, ha egy csoport a „Rádió” feladatot kapta, akkor a csoportnak meg kell határoznia egy politikai párt által folytatott sikeres rádiókampány jellemzőit. Milyen hosszúnak kell lennie? Kinek kellene szólnia: férfinak vagy nőnek? Milyen hangnemet kell használniuk: laza, meggyőző, humoros vagy szenvedélyes?
  • Hasonlóképpen, ha a csoport a „Nyomtatott sajtó” feladatot kapta: Milyen nyomtatott média lenne ideális? Milyen képeket kellene használniuk? Hol kellene nyomtatásban megjeleníteni?

• Arra is ösztönözheted a résztvevőket, hogy osszanak meg egy példát az adott médium által folytatott sikeres politikai kampányra.

[10 perc] A tevékenység lezárása

• Minden csoport tartson 1-2 perces bemutatót a kapott médiumról, és ossza meg az eredményeit a többi csoporttal.

• Beszéljétek meg közösen a különböző csoportok munkáját.

• Bátorítsd a résztvevőket arra, hogy gondolkodjanak el, miben lenne más egy ilyen kampány egyéb médiumokban.

  • Például, miben különbözik egy rádiós kampány egy közösségi médiás kampánytól?
  • Kérdezd meg a résztvevőket, hogy szerintük a politikai pártnak kivel kellene együttműködnie a reklámok elkészítéséhez.

• Zárásként emeld ki, hogy a politikai csoportok, jelöltek és civil szervezetek mindig alkalmazkodtak az új technológiákhoz a befolyásolási stratégiáikban. Hangsúlyozd, hogy a politikai kampánykommunikációk – valamint a politikusok és politikai pártok nyilvános befolyásolási stratégiáinak kidolgozásában részt vevő szereplők – jelentősen megváltoztak a technológia fejlődésével.

Útmutató

Készíts egy prezentációt az alábbiak alapján:

• Nézd meg: Politikai meggyőzés - Trailer (angol nyelven)

• A legtöbb kampány több stratégiát, taktikát és eszközt használ a befolyásszerzéshez.

• A politikai befolyás hatókörét és hatékonyságát gyakran fokozza a szakemberek támogatása.

• A politikusok és más kampánystratégák különféle szolgáltatásokat és tanácsadókat vesznek igénybe, gyakran olyan szakosodott cégektől, amelyek jelentős szakértelemmel rendelkeznek az adatgyűjtés, -feldolgozás és a célzott kereskedelmi elérés emberi és technológiai vonatkozásaiban.

• A politikai csoportok ma már kereskedelmi marketingesekkel, hirdetőkkel és más magánszektorbeli vállalkozásokkal dolgoznak együtt, hogy szakértelmüket a politikai kampányokban és a jelölt/csoport imázsának alakításában kamatoztassák.

• Minden országban számos vállalkozás dolgozik, néha egy-egy politikai párttal együttműködve, néha pedig az összes párttal. Egyes cégek több országban is dolgoznak.

Készülj fel: Kereshetsz példákat a saját országodból, vagy ha van idő, kérdezd meg a résztvevőket, hogy tudnak-e ilyeneket. A Tudatipari adatbázis gyűjteményében országonként vagy régiónként találhatsz példákat.

[10 perc] Tevékenység: Politikai hirdetés megvitatása

Útmutató

• Kérd meg a résztvevőket, hogy keressenek és osszanak meg egy példát egy politikai hirdetésre. Online workshop esetén beilleszthetik a linket a csevegésbe. Offline workshop esetén elküldhetik a linket az oktatónak, aki kivetíti a képernyőre.

• Kérd meg a résztvevőket, hogy azonosítsák azokat a szakembereket, akik részt vehettek a hirdetés elkészítésében. Ilyenek lehetnek például: forgatókönyvírók, szinkronszínészek, animátorok, grafikusok, rendezők, fordítók, vágók stb.

• A következőkben néhány kérdést találsz, amelyekkel megkönnyítheted a résztvevőkkel való beszélgetést az előzőleg azonosított példák alapján:

  • Szerintetek kik vettek részt ennek a hirdetés elkészítésében?
  • Vajon mennyi időbe telt elkészíteni ezt a hirdetést?
  • Milyen főbb döntéseket hozhattak meg a készítők (pl. a felhasznált média típusa, a hirdetés hossza, a használt nyelvezet stb.), és miért születhettek ezek a döntések?
  • Úgy gondoljátok, hogy a hirdetés készítői kizárólag politikai reklámokkal foglalkoznak? Vagy szerintetek részt vesznek kereskedelmi termékek és szolgáltatások reklámozásában is?

• Zárd le a tevékenységet azzal, hogy hangsúlyozod: az adatalapú technológiák megjelenése új típusú szakembereket teremtett, akiket politikai csoportok alkalmaznak kommunikációjuk irányítására.

[10 perc] Prezentáció és beszélgetés

Útmutató

• Folytasd az előző beszélgetést, és tájékoztasd a résztvevőket azokról a különféle szakemberekről, akik részt vesznek a személyes adatok politikai adattá alakításának folyamatában. Néhány példa:

  • A személyes adatok politikai adatokká történő átalakításában részt vevő szakemberek közé tartoznak az adatelemzők, az adatkutatók és az adatmérnökök, akik adatokat gyűjtenek, dolgoznak fel, és elemeznek.
  • A jogkövetési szakértők biztosítják az adatvédelmi törvényeknek való megfelelést, míg a politikai elemzők a politikai kontextus szempontjából értelmezik a meglátásokat.
  • Az információbiztonsági szakemberek és az etikus hackerek védik az adatokat, a szoftverfejlesztők pedig létrehozzák a szükséges eszközöket.
  • A kommunikációs szakértők komplex adatokat értelmeznek, a szakpolitikai elemzők pedig kiértékelik a következményeket és szabályozási javaslatokat tesznek.
  • A kampánystratégák választási stratégiákhoz használják az adatokat, a közösségi média elemzői online beszélgetéseket követnek nyomon, a piackutatók politikai preferenciákat gyűjtenek, az adatvédelmi tisztviselők pedig az adatvédelmi törvények betartását felügyelik.

• Emeld ki, hogy ezek a szakértők nemcsak ellenőrző szerepet töltenek be, hanem minőségi hozzájárulást is nyújtanak azon kommunikáció tartalmához, gyakoriságához és stílusához, amely ezeken a csatornákon keresztül zajlik.

• Oszd meg néhány kulcsfontosságú funkciójukat a politikai folyamatban, és bátorítsd a résztvevőket, hogy osszák meg saját meglátásaikat is. Néhány példa:

  • Irányítják és kezelik a technológiák használatát.
  • Közvetítenek a polgárok véleménye és a politikai csoportok között.
  • Stratégiát és iránymutatást adnak arra vonatkozóan, hogyan használják a technológiát a politikai kommunikációban.

• Hangsúlyozd, hogy ezeket a szolgáltatásokat gyakran az úgynevezett „tudatipar” részeként említik. A Tactical Tech meghatározása szerint a tudatipar olyan magáncégek összessége, amelyek különféle szolgáltatásokat – például adatok gyűjtését, elemzését és kereskedelmét – kínálnak jelölteknek vagy pártoknak, akik politikai vélemények befolyásolására törekednek, különösen (de nem kizárólagosan) a választási kampányok során.

4. Célzott politikai befolyás (40 perc)

Cél: Az adatvezérelt technológiák stratégiai felhasználásának feltárása a célcsoportok számára történő információnyújtás és a véleményük befolyásolása érdekében.

Előkészületek / anyagok:

• Készítsd el a diáidat előre, és szerepeltess rajtuk kulcsfontosságú definíciókat, példákat és forrásokat, amelyeket szükség esetén megoszthatsz a résztvevőkkel.

• A foglalkozás során technológiai példákat kell bemutatnod. Több példa található ebben az útmutatóban: Az adat mint politikai befolyás.

• „A helymeghatározó adatok mint lényegi információk” című tevékenységhez szükséged lesz több A3-as papírlapra vagy egy online fehértáblára.

Útmutató:

Készíts egy prezentációt az alábbi pontok mentén:

• Különböző kommunikációs csatornákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a felhasználókat olyan hirdetésekkel és tartalmakkal célozzák meg, amelyek közvetlenül az ő preferenciáikra épülnek.

• Az adatvezérelt technológiák megváltoztatták a befolyásolás csatornáit, taktikáit és eszközeit.

• Bár vita tárgyát képezi, hogy ezek a hirdetések mennyire hatékonyak, a politikai csoportok mégis jelentős összegeket és időt fordítanak az adatvezérelt választói elérésre.

• Gyakran a Facebook-hirdetések jutnak először eszünkbe, de számos más csatornát is használnak a politikai befolyásolásra.

• Kérd meg a résztvevőket, hogy beszéljenek azokról a helyekről, ahol szerintük már találkoztak hirdetésekkel. (Használják azokat a példákat, amelyeket a korábbi tevékenységek során említettek.)

Készülj fel: Sorolj fel olyan technológiákat, amelyeket a résztvevők nem említenek, és hozz valós példákat az ő kontextusukból. Néhány eszköz, amivel kiegészítheted a listát:

• A robothívások vagy robothívó szolgáltatás automatikusan tárcsáz egy telefonszámlistát, hogy előre felvett üzenetet küldjön, vagy - technikailag fejlettebb esetekben - akár élő hívást is lebonyolítson. (Forrás: „Robothívások és mobil üzenetküldés: Automatizált kampányok”).

• SMS: A kampányok használhatják az üzenetküldő platformokat, mint például a peer-to-peer SMS és a tömeges SMS, hogy beszélgetéseket kezdeményezzenek a kampány önkéntesei és a választók között, valamint hogy felméréseket és közvélemény-kutatásokat végezzenek, és szavazásra ösztönözzék az embereket. (Forrás: „Robothívások és mobil üzenetküldés: Automatizált kampányok”).

• WhatsApp, Telegram vagy más csevegőalkalmazások: ezeket az alkalmazásokat arra használják, hogy információkat osszanak meg közelgő eseményekről, vagy arra ösztönözzék az embereket, hogy megosszák az információkat barátaikkal.

Útmutató:

Készíts egy prezentációt az alábbi pontok mentén:

• Az adatvezérelt befolyásolás gyakran sokkal célzottabb és személyre szabottabb, mint a hagyományos eszközökkel, például újságokkal vagy óriásplakátokkal történő befolyásolás.

• A „hagyományos” hirdetések és célzott hirdetések közötti különbség:

  • A célzott hirdetések alapvetően személyre szabott formái a reklámozásnak, amelyek az embereket a preferenciáik és viselkedésük alapján célozzák meg.
  • Az általános, hagyományos hirdetések sokkal szélesebb körben, egy tág, nem szelektált közönségnek jelennek meg.
  • A célzott (beleértve a mikro-célzott) hirdetések összegyűjtött, feldolgozott és elemzett adatokat használnak fel, hogy széles közönségeket kisebb csoportokra osszanak, azon adatok alapján, amelyeket az emberek napi rutinjaiból, feltételezett személyiségjegyeikből és online viselkedésükből gyűjtöttek.

• Hol találkozhatnak az emberek célzott hirdetésekkel? Láttak már a résztvevők célzott hirdetéseket?

  • Példa: „Mint olyan személy, aki minden reggel jógázik, a YouTube-videók útmutatásával, és több jógával kapcsolatos oldalt kedvel a közösségi médiában, észrevettem, hogy több hirdetést is kaptam olyan márkáktól, amelyekkel sosem léptem kapcsolatba, és jógával kapcsolatos ruhákat és termékeket kínáltak.”

• Kérdezd meg a résztvevőket: „Emlékeztek olyan pillanatra, amikor egy célzott hirdetés (túl) személyesnek tűnt, és elgondolkodtatott, hogy mennyi információ lehet rólatok nyilvános?”

  • MEGJEGYZÉS: Mivel ez személyes kérdés, nem minden résztvevő érezheti úgy, hogy válaszolni szeretne. Csak akkor kérd a válaszokat, ha a résztvevők önként jelentkeznek. Ha nincsenek válaszok, ossz meg néhány általános példát, például amikor egy olyan termékről kapsz hirdetést, amit egyszer megvásároltál.

• Kérd meg a résztvevőket, hogy gondolják át, hogyan jelenik meg a célzott tartalom a politikai kampányokban is.

• Kérdezd meg a résztvevőket: „Hogyan befolyásolják a személyre szabott politikai üzenetek a véleményünket, alakítják a narratíváinkat, és hogyan hatnak másként a demokratikus folyamatokra, mint az általános hirdetések?” – kérj válaszokat a hallgatóságtól.

[2 perc] Rövid prezentáció

Útmutató:

Oszd meg az alábbi bevezetőt / diákat a résztvevőkkel:

• A hirdetések helyszín szerint célozhatók egy úgynevezett „helyalapú célzás” segítségével.

• Ez a hirdetési módszer azt jelenti, hogy az üzeneteket a felhasználó helye alapján alakítják.

  • Például: amikor csatlakozol egy kávézó Wi-Fi hálózatához, vagy a közelében tartózkodsz, akkor az adott kávézó kuponjait tartalmazó hirdetéseket kaphatsz.
  • Politikai példa: bizonyos városrészekben eltérő politikai hirdetések jelenhetnek meg, míg más területeken más típusú hirdetések.
  • Egy politikai eseményen, mint például a COP20 (Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Konferenciája), az adott területen tartózkodó embereket releváns hirdetésekkel célozhatják meg, például környezetvédelmi politikákról szóló hirdetésekkel.

[10 perc] Egyéni tevékenység: A helymeghatározó adatok mint lényegi információk

Útmutató

• Oszd a résztvevőket kis csoportokba (3-4 fő).

• Mindenkinek adj egy papírlapot vagy online fehértáblát.

• Állíts be egy 5 perces időmérőt:

  • Kérj meg minden csoportot, hogy készítsenek egy listát azokról a helyekről, amelyeket mindannyian meglátogattak ezen a héten. Például: otthon, kávézó, munkahely, edzőterem, különböző országok, repülőtér.
  • Ezután rajzoljanak egy fiktív térképet, amely ezeket a helyszíneket egy lapra helyezi.
  • Ha online dolgoznak, készíthetnek egy diagramot, amely bemutatja egy személy útvonalát néhány nap alatt.

• Az első 5 perc után állíts be egy újabb 5 perces időmérőt a tevékenység második felére:

  • Kérdezd meg a résztvevőket, mit lehetne kitalálni vagy feltételezni róluk ezen helyek alapján?

  • Néhány javasolt szempont, amit felvethetsz:

    • Demográfiai adatok – a lakóhely sugallhatja a jövedelmi szintet.
    • Érdeklődési körök és hobbi – a helyek, ahová hetente eljársz, tükrözhetik az érdeklődési körödet.
    • Munkahely – hová mész munkanapokon?

[5 perc] A tevékenység lezárása

• Az előző feladat feltételezései alapján milyen típusú hirdetéseket választanának a résztvevők, ha politikusok lennének, hogy megjelenjenek az adott területen lévő eszközökön?

• Néhány opcionális javaslat, amit felvethetsz:

  • Televíziós hirdetések vagy közösségi médiában megjelenő hirdetések egy edzőterem környékén, ahol az emberek tévét nézhetnek vagy közösségi médiát böngészhetnek.
  • Óriásplakátok olyan utcákon, amelyek népszerű irodaházakhoz vezetnek.
  • Célzott hirdetések bármilyen mobil alkalmazás játékában, amely a résztvevők érdeklődési köre alapján releváns.

[3 perc] Rövid prezentáció

Útmutató:

Rövid prezentáció, amely a következőket hangsúlyozza:

• A kampányok régóta alkalmaznak alapvető helyalapú célzást azáltal, hogy másként kezelik a bizonytalan választókerületeket és a biztos bázisú választókerületeket.

• A leggyakoribb helyalapú célzási módszerek és technológiák közé tartoznak:

  • Geofencing: virtuális határvonal létrehozása egy érdeklődési pont körül, hogy egy üzenetet csak azoknak az embereknek küldjenek, akik az adott területen belül tartózkodnak. A geofencing létrehozható egyes épületek körül, vagy olyan területek körül, amelyek néhány kilométer sugarúak.
  • IP célzás: helyalapú információk gyűjtése az IP (Internet Protokoll) címekből, és üzenetek célzása az IP helyadataink alapján, például a laptopodon és böngésződben.
  • Mobil helyalapú célzás: célzott politikai üzenetek küldése bizonyos helyeken lévő mobiltelefonokra digitális hirdetéseken keresztül.
  • Ingatlan helyalapú célzás: politikai üzenetek célzása közösségi médián vagy nyomtatott szórólapokon, meghatározott irányítószámok alapján.

• A helyadatok hatékony eszközként működnek a kampányokban, különösen, ha feltételezésekkel és értelmezésekkel kombinálják őket.

  • Például: Egy irányítószám jelezheti a jövedelmi szintet és a politikai irányultságot. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy melyik szupermarketben vásárolsz rendszeresen, ez sugallhatja, hogyan vélekedsz bizonyos politikai kérdésekről.

Készülj fel: Keress két vagy három példát, hogy kiemeld a geopolitikai célzás használatát politikai csoportok által, amelyek relevánsak a saját kontextusodban. Néhány példát láthatsz ebben a cikkben: „A helyalapú célzás: A tartózkodási helyed politikai értéke”.

• Kérdezd meg a résztvevőket: "Milyen egyéb célzási módok létezhetnek?"

• Használd ezt a pillanatot, hogy rámutass arra, amit egy következő workshop keretében lehetne feldolgozni, például a kapcsolódó modulban: „A politikai adat mint erőforrás és információ”

5. Összegzés és zárás (15 perc)

Cél: Összefoglalni a legfontosabb pontokat, és arra kérni a résztvevőket, hogy kritikai módon reflektáljanak arra, amit tanultak.

Útmutató a prezentációhoz:

• Foglald össze a workshop főbb pontjait. Néhány kulcsfontosságú gondolat lehet:

  • Hogyan alakulnak át a hasznos adatok az elemzés és az alkalmazás alapján.
  • A digitális technológiák és azok használata a jelenlegi médiarendszerben elősegíti a személyes adatok gyűjtését és felhasználását politikai kommunikáció céljából.
  • Az adatok alapján döntenek arról, hogy ki milyen hirdetéseket lát, és hol.
  • Ez nem új jelenség – a technológia mindig is hatással volt a politikai kommunikációra, és az adatgyűjtés már a digitális korszak előtt is létezett.
  • A digitális technológia hatására az adatok mennyisége, elérhetősége és feldolgozási sebessége drámaian megnőtt.
  • Az új módszerek rejtett jellege teszi őket különlegessé, mivel az átlagos felhasználók és szavazók gyakran nincsenek tudatában az adatok gyűjtésének és hatásának.

• Kérdezd meg a résztvevőket, mit gondolnak az eddig tárgyalt technológiákról: Látnak-e problémákat vagy etikai dilemmákat ezekkel az eszközökkel kapcsolatban?

• Néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni:

  • Fokozott szegmentáció és profilalkotás – Ezek a technológiák erősíthetik a választói csoportok szegmentálását és profilalkotását, ami adatvédelmi aggályokat vethet fel.
  • Dezinformáció és álhírek – A szabályozatlan vagy megalapozatlan üzenetek és csalások gyorsan terjedhetnek.
  • Visszaélések – Rossz kezekbe kerülve az adatok fenyegető, hamis vagy sértő üzenetek célzott küldésére is felhasználhatók.

Útmutató

Tedd fel a résztvevőknek a következő kérdéseket, hogy megértsd a műhelymunkával kapcsolatos tapasztalataikat. Megoszthatják a gondolataikat szóban, vagy leírhatják egy cetlire vagy egy digitális táblára. Ha kevés az idő, nem szükséges, hogy minden résztvevő minden kérdésre válaszoljon.

• Mi volt számodra a workshop legfontosabb tanulsága?

• Mi volt az a teljesen új dolog, amit itt tanultál?

• Melyik téma keltette fel leginkább az érdeklődésedet, és miről szeretnél többet megtudni vagy tovább kutatni?

• Beazonosítottál-e olyan témákat vagy problémákat, amelyek különösen relevánsak a saját országodban vagy régiódban?

• Mit mond a helyi jogszabályozás a személyes adatok védelméről és a magánélet védelméről? Mit gondolsz ezekről a jogszabályokról?

• Milyen párbeszéd zajlik a személyes adatok politikai célú felhasználásáról a te országodban vagy környezetedben? Szerinted a választók többsége tisztában van ezzel a témával?

Köszönd meg a résztvevők együttműködését, lelkesedését és érdeklődését.

Kapcsolatfelvétel

Lépj kapcsolatba velünk A láthatatlan feltárása csapatánál, ha:

• kérdésed van a workshop tervével és a moderálási útmutatóval kapcsolatban,
• használtad ezt a workshoptervet, és szeretnél visszajelzést vagy javaslatokat megosztani, amelyek segíthetnek a továbbfejlesztésében,
• a workshoptervet egy adott kontextushoz igazítottad, és szeretnéd megosztani velünk az eredményeket,
• új tevékenységeket, tippeket vagy példákat szeretnél javasolni, amelyeket érdemes lehet hozzáadni a workshophoz,
• szeretnéd megosztani a szaktudásodat, és együttműködnél velünk új workshopok fejlesztésében és tesztelésében.

Kapcsolat: eti@tacticaltech.org (GPG kulcs / ujjlenyomat: BD30 C622 D030 FCF1 38EC C26D DD04 627E 1411 0C02).

Köszönetnyilvánítás és licencelés

CC BY-SA 4.0

Ez a tartalom a Tactical Tech A láthatatlan feltárása projektje által került kiadásra, és a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International license nemzetközi licenc alatt érhető el.

• Workshopszerzők: Amber Macintyre, Cassie Cladis, Dharini Priscilla The Influence Industry Project, Tactical Tech.
• Szerkesztés és tartalom: Christy Lange, Amber Macintyre, Cassie Cladis, Laura Ranca, Jasmine Erkan
• Grafikai tervezés: Exposing the Invisible, Tactical Tech
• Webfejlesztés: Laurent Dellere, Saquib Sohail
• Projektkoordináció és felügyelet: Christy Lange, Amber Macintyre, Laura Ranca, Wael Eskandar, Jasmine Erkan, Cassie Cladis, Marek Tuszynski, Safa Ghnaim.

Ez a tananyag az Együttműködési és oknyomozó újságírói kezdeményezés (CIJI) részeként jelent meg, az Európai Unió társfinanszírozásával.

Jogi nyilatkozat:

A megfogalmazott nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) véleményét tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vállal felelősséget értük.