Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vizsgálata: módszerek és elvek

Ez a workshop megismerteti a résztvevőket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás alapelveivel. Útmutatást és tippeket ad az éghajlati hatásoknak való kitettség, a sebezhető pontok és a megküzdési képességek vizsgálatához, amelyeket a résztvevők saját helyi környezetükben alkalmazhatnak. A résztvevők megismerik az éghajlatváltozás, a közpolitikák és a társadalmi biztonság közötti összetett kapcsolatot, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos, lehetséges törvénysértéseket.

Tanulási tevékenységek

Megnyitás (15 perc)

Utasítások az oktató számára

• Ragadd meg a résztvevők figyelmét egy kérdéssel vagy egy releváns téma, kép stb. kommentálásával.

• Mutatkozz be, és ismertesd a workshop céljait.

• Fakultatív: Mutasd be a workshop anyagának forrását (Tactical Tech).

• Tájékoztasd a résztvevőket a workshop menetéről.

• Javasolja alapszabályokat a workshophoz. Kérdezd meg a résztvevőket, hogy kívánnak-e módosítani a javaslatokon, és javasolnak-e más szabályokat.Győződjél meg arról, hogy mindenki megértette, és elfogadja az alapszabályokat. Az alapszabályok felállítására vonatkozó konkrét javaslatok az Útmutató segítőknek „A workshopok lebonyolítása” című részében találhatók.

Utasítások

• Tarts egy gyors bemutatkozási kört, megkérve a résztvevőket, hogy válaszoljanak néhány kérdésre magukról, a munkájukról, a workshoppal kapcsolatos elvárásaikról stb. Kérdezd meg a résztvevőket, hogy szeretnének-e egy vagy több konkrét éghajlati hatásra összpontosítani, és jegyezd fel az említett témákat, hogy lehetőség szerint utalhass rájuk a workshop során.

• Az elvárásokra vonatkozó megjegyzés: kifejezetten kérdezd meg a résztvevőktől, hogy mit várnak a műhelymunkától; ez lehetővé teszi számodra a végső tartalmi kiigazításokat, ugyanakkor pedig számukra tisztázza, hogy mi az, amiről nem lesz szó, és miért.

Ha időd engedi, kitérhetsz a következő rövid kérdésekre, vagy sort keríthetsz az alábbi tevékenységek valamelyikére:

• Kérj meg minden résztvevőt, hogy válasszon ki egy-két érzelmet az „érzelmek kerekéről” (lásd Melléklet: Érzelmek és érzések kerék - The Junto Institute for Entrepreneurial Leadership), amely leírja a műhelytémával kapcsolatos érzéseit. Kezdd magaddal, és legyél őszinte és nyílt, mert ez arra ösztönzi a résztvevőket, hogy maguk is nyugodtan megosszák érzéseiket a csoporttal.

• Alternatívaként választhatsz olyan jégtörő gyakorlatot is, amely arra ösztönzi a résztvevőket, hogy kreatívak legyenek, válaszokat vagy ötleteket rajzolnak fel az online táblára, vagy ha offline foglalkozást tartasz, álljanak fel, és hajtsanak végre néhány feladatot. Ehhez A Láthatatlan Leleplezése - Segítői útmutató „Jégtörők” című részéből is meríthetsz ihletet.

Bevezetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témájába (40 perc)

Utasítások

• Kérf meg a résztvevőket, hogy osszák meg egy a régiójukban vagy országukban történt éghajlati katasztrófa történetét:

  • Mi történt?
  • Hogyan reagáltak?
  • Hogyan reagáltak a hatóságok?
  • Mit lehetett volna jobban csinálni?

• Emlékeztesd a résztvevőket, hogy olyan példát is választhatnak, amely nem kapcsolódik személyes tapasztalataikhoz, vagy akár ki is léphetnek a gyakorlatból, ha kényelmetlen érzést kelt bennük a kérdés.

• Készíts rövid jegyzeteket a résztvevők által megosztott esetekről. A későbbiekben az előadások vagy megbeszélések során érdemes lehet visszautalni néhány ilyen példára.

Bevezetés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témájába (40 perc)

Eszközök/anyagok:

• megosztott fájlok (online workshop esetén)
• papírlapok és filcek (ha offline dolgoztok)

Utasítások

Készíts elő, és tarts egy prezentációt, megosztott (vagy kivetített) diák segítségével, a következőkről:

A téma bevezetése:

• Hangsúlyozd az éghajlatváltozás hátterében álló természetes (pl. vulkáni tevékenység, a naptevékenység változása stb.) és az emberhez kapcsolódó erők/tényezők (pl. üvegházhatás, emberi tevékenységből származó szén-dioxid- vagy metánkibocsátás stb.) alapvető megértésének szükségességét.

• Ismertesd a globális felmelegedés tudományával és hatásaival kapcsolatos általános forrásokat (az alábbi „További források” listáról vett példák segítségével). Kérd meg a résztvevőket, hogy osszák meg további forrásaikat a chatben (ha online workshopot tartasz) vagy egy papírlapon (ha offline dolgoztok). Ezeket egy közös fájlba/dobozba kell helyezni, és a workshop végén át lehet tekinteni.

• Define climate change adaptation – the process of adjusting to actual or expected effects of climate change to reduce harm or exploit opportunities.

• Vázold fel az alkalmazkodás és a hatások enyhítésére irányuló erőfeszítések közötti kapcsolatot – az alkalmazkodás az elkerülhetetlennel való megbirkózás; a mérséklés a kezelhetetlen elkerülése.

• Egyetlen katasztrófa sem természetes – katasztrófa akkor következik be, ha három tényező találkozik:

  • Veszélynek való kitettség — mint pl. vihar, árvíz, tűz, hőhullám vagy földrengés.
  • Helyi sebezhetőségi pontok — azok a fizikai, társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők, amelyek egy adott környezetet sebezhetővé tesznek a külső sokkhatásokkal szemben. Brazíliában például a favelákat, vagyis a történelmileg elhanyagolt, nem hivatalos városnegyedeket gyakran leginkább sújtják a földcsuszamlások és a villámárvizek, mivel rossz minőségű anyagokból, meredek lejtőkön és kórházaktól távol épültek. Hasonlóképpen, nemüktől vagy vallásuktól függően a bangladesi gazdák többé vagy kevésbé élvezik helyi politikák védelmét a szélsőséges éghajlati jelenségekkel szemben.
  • Megküzdési képességek — a stresszhatásokra és külső sokkhatásokra való reagálás, illetve a belőlük való kilábalás képessége (vagy képtelensége).

• Annak leírása, hogy a sebezhetőségi pontokat és a megküzdési képességeket hogyan alakítják a különböző szereplők, köztük a kormányok, az önkormányzatok és a vállalatok döntései. Adott esetben illusztrálhatod ezt a pontot a résztvevők által korábban megosztott példák valamelyikével.

• Hozz fel példákat régebbi vizsgálatokra, amelyek ezt a három összetevőt és a köztük lévő kapcsolatot vizsgálták. Pl.:

  • Hatások:

    • A Le Monde videoriportja (francia nyelven) rámutatott az éghajlatváltozás nem feltétlenül növelte a tüzek számát a világon, de intenzívebbé és erőszakosabbá tette azokat.
    • A 2011-es nagy németországi árvizeket követően (többek között) az Euronews, a Meteorológiai Világszervezet és a Süddeutsche Zeitung elemzéseket és oknyomozó jelentéseket tett közzé, amelyek rámutattak, hogy az éghajlatváltozás — a csapadék, a hőség és a talajnedvesség megváltoztatása által — hogyan befolyásolta az eseményeket.

  • Sebezhető pontok:

    • Egy 2021-es NPR-riport bemutatta, hogy a szakpolitikai kudarcok hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy az 1990-es évek óta Észak-Amerikában megduplázódott az éghajlatváltozás miatt egyre intenzívebb és gyakoribb, szélsőséges hőség miatt bekövetezett munkahelyi halálesetek száma.
    • A Kontinentalist elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogyaz ázsiai városok zónánként eltérő fásítása miatt a lakosság egyes csoportjai jobban vagy kevésbé vannak kitéve a magas hőmérsékletnek.
    • A Human Rights Watch riportja kiemelte, hogy a fogyatékkal élők és az idősek jobban ki vannak téve az olyan éghajlati veszélyeknek, mint a 2021-es európai árvizek vagy a 2017-es floridai hőhullám.

  • Megküzdési képességek:

    • 2021-ben a Washington Post az Egyesült Államok Szövetségi Vészhelyzet-kezelő Ügynökségének (FEMA) szisztematikus hibáira hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a kormányügynökség a helyreállítási költségek fedezésére irányuló kérelmek közel 90%-át elutasította, és rendszeresen megtagadta a segítséget a déli államokban élő fekete családoktól, illetve olyan hosszan késleltette a kárenyhítési projektek finanszírozását, hogy egyes közösségek ugyanilyen típusú katasztrófát szenvedtek el újra, mielőtt pénzt kaptak volna az első katasztrófa enyhítésére. A módszertanukról itt tudhatsz meg többet.
    • Amikor a Maria hurrikán tombolt Puerto Ricóban 2017 októberében, a kormányzat kezdetben csak 64 áldozatról számolt be. A Centro de Periodismo Investigativo, a CNN, a New York Times és mások vizsgálatai sokkal több halálesetet tártak fel..
    • Bangladesnek egy sor bevált gyakorlat alkalmazásával sikerült csökkentenie a katasztrófák halálos áldozatainak számát, amint azt a New Humanitarian oknyomozó riportja megállapította.

FORRÁSOK:

• Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) jelentései
• Az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének (United Nations Framework on Climate Change, UNFCCC) dokumentumai
• Bevezető tanfolyam: Éghajlatváltozás: a tudomány álláspontja és globális hatás

Eszközök/anyagok

• Online különtermek (breakout room) vagy a közös tér külön részei, offline workshop esetén táblák.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vizsgálata: tevékenységi sablonok, amelyeket a Melléklet tartalmaz.

Utasítások

• Oszd a résztvevőket 3–5 fős kiscsoportokra, és javasold, hogy mindegyik csoport jelöljön ki egy jegyzetelőt és egy előadót a későbbiekre nézve.

• Minden csoport készítsen jegyzeteket egy közös fájlba, hogy a megbeszélés után bemutathassa azokat a többieknek.

[10 perc]

• Kérd fel a csoportokat, hogy vitassák meg az elmúlt években helyi/nemzeti/regionális/globális szinten a címlapokra került katasztrófák egy-két példáját. Minden egyes katasztrófa esetében azonosítaniuk kell ezeket az összetevőket:

  • a veszélyt/hatást;
  • a létező sebezhetőségi pontokat;
  • a megküzdési képességek hiányát, amely lehetővé tette a katasztrófát.

• Kérd fel a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el a katasztrófák kivizsgálására vonatkozó lehetséges ötleteken/kérdéseken is.

[10 perc]

• Az idő leteltével minden csoport egy-egy képviselője 1 percet szánjon arra, hogy röviden ismertesse a plenáris teremben ülőkkel a csoportjuk által megbeszélt főbb pontokat:

  • Milyen katasztrófákra összpontosítottak?
  • Melyek voltak az összetevők (veszély/hatás, meglévő sebezhetőségi pontok, megküzdési képességek hiánya)?
  • Hogyan vizsgálnák ki őket?

Az éghajlati veszélyeknek való kitettség vizsgálata (55 perc)

Utasítások

Készíts elő, és tarts egy prezentációt, megosztott (vagy kivetített) diák segítségével, a következőkről:

• Az éghajlati veszélyek jellemzői:

  • Szélsőséges hőmérsékletek: hőhullámok, hideg időszakok stb.
  • Levegőminőség és széljárás: viharok, légszennyezés stb.
  • Csapadék és víz: árvizek, földcsuszamlások, aszályok, erdőtüzek stb.
  • Biológiai kockázatok: kártevők, betegségek stb.

• Említsd meg, hogy számos ilyen veszélyt tudósok és más szakértők szinte valós időben nyomon követnek és modelleznek.

• Ezért a kutatók számára számos információforrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy az éghajlatváltozást összekapcsolják a helyszíni valósággal. Lásd például az éghajlat-megfigyelő rendszerek következő listáit Európára, illetve Afrikára vonatkozóan, valamint globálisan.

• Ezek a források segíthetnek annak vizsgálatában is, hogy a szakértői szintű kutatás és nyomon követés hogyan támogathatja vagy befolyásolhatja a politikai és adminisztratív döntések meghozatalát, illetve a különböző területekre irányuló pénzeszközök elosztását.

• Az éghajlati veszélyeknek való kitettség vizsgálata magában foglalja annak feltérképezését, hogy az éghajlatváltozás hogyan módosította a jelenlegi, és hogyan fogja befolyásolni a jövőbeli veszélyeket, valamint azét is, hogy ezek a veszélyek valószínűsíthetűen hogyan fogják érinteni a különböző társadalmakat, földrajzi elhelyezkedésüktől, illetve – mint az előző szakaszban láttuk – társadalmi-gazdasági vagy politikai jellemzőiktől függően is.

Eszközök/anyagok

• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vizsgálata: adatforrások listája , amelyet a Melléklet tartalmaz.
• Internetkapcsolat, számítógépek vagy mobiltelefonok/táblagépek.
• Online különtermek (breakout room) vagy külön asztalaok / a közös tér külön részei (ha offline dolgoztok).
• A prezentációs táblához való papír és filcek (offline workshop esetén).
• Közös prezentációk vagy közös jegyzetek készítésére szolgáló eszköz, például megosztott fájl/jegyzettömb vagy tábla alkalmazások, pl. Miro vagy Mural (ha online workshopot tartasz).

Utasítások

• Készíts előzetesen egy diát vagy egy nagy papírlapot az alábbi feladatsorokkal és kérdésekkel.

• Oszd a résztvevőket egyenlő méretű csoportokra, törekedve arra, hogy a prezentációkra fordított idő minimalizálása érdekében legfeljebb 4–6 csoportod legyen. Ha személyes workshopot tartasz, minden csoportnak legalább egy internetkapcsolattal rendelkező eszközzel kell rendelkeznie a kutatáshoz.

• Kérj meg minden csoportot, hogy kezdjék a munkát szerepek kiosztásával, mint pl. a Facilitátor, a Jegyzetelő, az Időmérő, az Előadó vagy a Művész (ha vizuális prezentációra van szükség) stb.

• *Rendelj egy-egy forrást az Adatforrás-listáról mindegyik csoporthoz.**

  • A források kiválasztása a résztvevők érdeklődésétől és hátterétől függ, valamint attól, hogy milyen veszélyeket kívánnak kiemelni (pl. tüzek, árvizek...).
  • A gyakorlat előtt győződj meg róla, hogy az erőforrás még mindig elérhető a megadott linken.
  • Határozd meg világosan a résztvevők számára az források körét, pl. teljes webhely, egyetlen weboldal vagy egy weboldal adott adathalmaza stb.
  • Ha szükséges, megkérheted a résztvevőket, hogy használják a forrásukat egy konkrét esettanulmány elkészítéhez, például egy közelmúltbeli katasztrófa vizsgálatára vagy egy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kérdés megválaszolására (például: „Melyik európai ország van jobban kitéve az árvizeknek?” / „Idén vagy tavaly volt több tűzvész Brazíliában?” stb.).

[20 perc]

• Kérd meg a csoportokat, hogy elemezzék a megadott forrást, és készítsenek egy rövid prezentációt, amelyben megválaszolják az alábbi kérdéseket a forrásukkal kapcsolatban:

  • Milyen információkat tartalmaz a forrás?
  • Milyen típusú adatokon alapul?
  • Honnan származnak az adatok? Ki gyűjti, és ki szolgáltatja?
  • Milyen földrajzi lefedettséget biztosít?
  • Az adatok használatához és megértéséhez szükség van-e bizonyos szintű szakértelemre?
  • Letölthető, és lehetővé teszi-e a további feldolgozást?

• A résztvevőknek úgy kell megközelíteniük az előadást, mint az eszköz, illetve annak előnyeinek és lehetséges korlátainak informális magyarázatát, egyszerű nyelvezetet és vizuális segédanyagokat használva, mint például az eszközzel kapcsolatos képernyőfotók, a legfontosabb szempontok listája vagy egy gondolattérkép.

[20 perc]

• A feladatot követően minden csoportnak 2 perc áll rendelkezésére, hogy bemutassa a többi résztvevőnek a saját forrását.

• Biztas a többieket arra, hogy kérdezzenek.

• MEGJEGYZÉS: Ha túl sok csoportod van, akkor az osztályt két (virtuális vagy fizikai) teremre oszthatod. Az eszközök egyik fele az egyik teremben, a másik fele a másik teremben kerül bemutatásra. Ilyen esetben gondoskodjál arról, hogy elegendő társoktató álljon rendelkezésre ahhoz, hogy minden teremben párhuzamosan segítsenek, és jegyzeteket készítsenek a főbb megállapításokról, hogy azokat megoszthassák a többiekkel.

[10 perc]

• Add meg a szót a résztvevőknek, az alábbi kérdéseket javasolva megfontolásra:

  • Mire lehetnek hasznosak ezek a források?
  • Mikor használhatók fel a vizsgálat során?
  • Milyen célra használhatók fel?

• Bátorítsd a résztvevőket arra, hogy tegyenek észrevételeket az egyes források lehetséges felhasználásáról az éghajlatváltozásnak való helyi kitettség vizsgálatára, valamint az egyes források lehetséges korlátairól vagy kihívásairól.

Az éghajlatváltozással szembeni társadalmi sebezhetőségi pontok vizsgálata (40 perc)

Utasítások

Készíts elő, és tarts egy prezentációt, megosztott (vagy kivetített) diák segítségével, a következőkről:

• Az éghajlati sebezhetőségi pontok meghatározása – azok a (hosszú távú, esetenként történelmi) tényezők, amelyek egy adott környezetet az éghajlati veszélyekkel szemben jobban vagy kevésbé ellenállóvá tesznek. Haiti sebezhetősége az éghajlati katasztrófákkal és az élelmezési bizonytalansággal szemben pll többek között a gyarmati örökségből, a kereskedelem liberalizációjából és az erdőirtásból fakad – amint az a New Humanitarian hosszú cikkéből kiderül.

• Megjegyzendő, hogy az éghajlati sebezhetőségek vizsgálata során fel lehet tárni azokat a tényezőket, amelyek egy adott környezetet az éghajlati veszélyekkel szemben jobban vagy kevésbé ellenállóvá tesznek. A vizsgálatok célja az is, hogy megmagyarázzák a sebezhetőség okait.

• Megjegyzendő az is, hogy az éghajlati sebezhetőségi pontokat konkrét veszélyeknek kell aktiválniuk, amelyek gyakran antropogén (ember által generált/okozott) kibocsátások vagy más emberi eredetű tényezőkön alapulnak.

• Az éghajlati sebezhetőségi pontok jellemzői:

  • Történelmi vs. kialakulóban lévő
  • Fizikai / társadalmi / gazdasági / környezeti
  • Kölcsönösen függnek egymástól – bár hasznos lehet a sebezhetőségeket különböző kategóriákba sorolni, a gyakorlatban ritkán teljesen függetlenek egymástól. A Katrina hurrikán idején pl. a gazdasági sebezhetőség azt jelentette, hogy az alacsony jövedelmű lakosság előzőleg nem engedhette meg magának hogy magasabb, fizikailag és környezeti szempontból kevésbé sérülékeny területeken lakjon, és ezért jobban érintette őket, amikor a gátak átszakadtak.

• Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség meghatározása - vezesd be az „éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség” fogalmát (amely a következő tevékenységben is szerepel) az éghajlati sebezhetőségi pontokkal való kapcsolat szemléltetésére:

  • A rugalmasság ebben az összefüggésben a társadalmak azon képességét jelenti, hogy egy veszélyes éghajlati eseménnyel vagy tendenciával szemben olyan módon reagáljanak vagy szerveződjenek át, amely megőrzi alapvető funkciójukat, identitásukat és struktúrájukat (lásd pl. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentését: „Climate Change 2022: Impacts, Adaptation and Vulnerability” (Éghajlatváltozás 2022: hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség)).
  • A képzési kontextustól függően az ellenállóképesség fogalmának kritikáját is be lehet építeni. Például egy ellenálló autokratikus/igazságtalan társadalom „fenntarthatja alapvető funkcióját, identitását és struktúráját” a lakosság kívánsága ellenére, vagy akár az éghajlatváltozást is felhasználhatja a tekintélyelvű/igazságtalan intézkedések ürügyeként.

• Adjál meg oknyomozási példákat és lehetséges vizsgálati kérdéseket minden egyes éghajlati jellemzőhöz, hogy ez a szakasz gyakorlatiasabb és kézzelfoghatóbb legyen a résztvevők számára (lásd az Egyetlen katasztrófa sem természetes: min változtathat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vizsgálata című anyagot a példákért).

Eszközök/anyagok

• Online különtermek (breakout room) vagy külön asztalok / a közös tér külön részei (ha offline dolgoztok).
• A prezentációs táblához való papír és filcek (offline workshop esetén).
• Közös prezentációk készítéséhez/ötletbörze tartásához szükséges eszköz, pl. Miro vagy Mural (ha online workshopot tartasz).

Utasítások

[15 perc] *Csoportos feladat**

• Oszd a résztvevőket 4 db 2–6 fős csoportra (a teljes csoport teljes létszámától függően).

• Kérd meg a csoportokat, hogy vitassák meg a következő kérdést, és illusztrálják válaszaikat képekkel, mémekkel, rajzokkal stb.:

  • 1. és 2. csoport: Hogyan néz ki egy éghajlatváltozással szemben ellenálló közösség (város, falu, ipari terület stb.)?
  • 2. és 4. csoport: Hogyan néz ki egy éghajlat-veszélyeztetett, sebezhető közösség?

[15 perc] Megbeszélés és következtetések levonása

• Ha a csoportok ideje lejárt, kérd meg őket, hogy mutassák be válaszaikat a többi résztvevőnek (csoportonként 2 perc). Ha szükséges, bátorítsd a résztvevőket arra, hogy foglalkozzanak/vitassák meg a következő kérdéseket:

  • Hogyan nézne ki egy olyan világ, amelyben nincsenek éghajlati sebezhetőségi pontok? Ezt akarjuk-e elérni?

  • Vajon szükségünk van-e valamilyen szintű sebezhetőségre? Milyen szempontból?

  • Különböznek-e az éghajlati sebezhetőségek más sebezhetőségektől? Miben?

• Hogyan csökkenthetjük az éghajlati sebezhetőséget? Hogyan érhetjük el azt a világot, amit szeretnénk? Mit tehetünk mi, oknyomozók?

• Mi lenne, ha teljesen elkerülhetnénk az éghajlatváltozást?

  • Az éghajlati sebezhetőséget konkrét veszélyeknek kell kiváltaniuk, amelyeket az antropogén (ember által generált/okozott) kibocsátások táplálnak. A kibocsátások csökkentése tehát a módja annak, hogy alkalmazkodjunk, megelőzzünk vagy „lelassítsunk” bizonyos éghajlati kockázatokat – ez a kérdés átmenetet képezhet a következő szakaszhoz („kitettség”) is.

Az éghajlatváltozással való megküzdési képesség vizsgálata (45 perc)

Utasítások

Tarts egy rövid prezentációt az alábbi lényeges pontokra összpontosítva:

• A megküzdési képességek meghatározása – a megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló- és felépülési képességünk.

• Ismertesd a négy katasztrófavédelmi fázist és a vonatkozó vizsgálati kérdéseket:

  • 1. Enyhítés – Hosszú távú intézkedések az éghajlati katasztrófák valószínűségének vagy következményeinek csökkentésére.

    • A kritikus jelentőségű infrastruktúra (gátak, hidak, elektromos hálózat, atomerőművek stb.) megfelelően karbantartott és felkészült-e a jövőbeli éghajlati forgatókönyvekre?
    • Adaptálják-e a gazdák a technikáikat az éghajlatváltozáshoz?
    • Be lettek-e vezetve a megfelelő rendszerek és politikák a katasztrófavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás összehangolására?

  • 2. Felkészültség – A katasztrófa bekövetkezése előtt bevezetett intézkedések, amelyek segítenek jobban megbirkózni a katasztrófával.

    • Hány maszk, adó-vevő készülék, kötszer stb. van raktáron?
    • Az óvóhelyek jól elhelyezettek és használatra készek-e?
    • Felkészültek-e a szervezetek az éghajlati hatásokra, és végrehajtották-e ezeket a terveket?
    • Léteznek és működnek-e a korai előrejelző rendszerek?

  • 3. Válasz – Olyan intézkedések, amelyeket közvetlenül a katasztrófák után hajtanak végre, és amelyek célja az életek megmentése és a károk csökkentése.

    • Az adott válasz nem hatékony?
    • Kihagynak vagy előnyben részesítenek-e egyes embereket vagy csoportokat?
    • A válaszlépés új katasztrófa feltételeit teremti meg?
    • Hogyan befolyásolja a válaszlépés a hosszú távú fizikai, környezeti, gazdasági vagy társadalmi sebezhetőségi pontokat?

  • 4. Rehabilitáció – Hosszú távú újjáépítési és helyreállítási erőfeszítések. Megfelelő kidolgozás esetén a helyreállítási erőfeszítések segíthetnek a következő katasztrófa enyhítésében.

    • Figyelembe veszik-e az éghajlatváltozás jövőbeli forgatókönyveit és a felmerülő kockázatokat az újjáépítés során?
    • A közbeszerzési és újjáépítési szerződések odaítélése tisztességes és átlátható módon történik-e?
    • Tanultunk-e a korábbi katasztrófákból, és jobban építünk-e újra?

Eszközök/anyagok:

• Online különtermek vagy a közös tér külön részei (ha offline dolgoztok)
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vizsgálata: tevékenységi sablonok, amelyet a Melléklet tartalmaz, lásd „A négy katasztrófavédelmi fázis alapján történő vizsgálat” című részt.

Utasítások

[3 perc] - Egyéni reflexió

• Kérd meg a résztvevőket, hogy egyénileg gondolkodjanak el a következő forgatókönyvön (vagy annak egy, a résztvevők hátteréhez/régiójához/specifikus témájához stb. jobban illeszkedő változatán):

  • „Rábukkansz egy könyvre, amely megemlíti a szörnyű árvizet, amely 70 évvel ezelőtt elpusztította a fél városodat. Olyan esemény ez, amelyről korábban soha nem hallottál. Kíváncsiságod által vezérelve további kutatásba kezdesz, és elbeszélgetsz a helyi éghajlati szakértőkkel. Ők megerősítik a történelmi árvizek tényét, és elmondják, hogy az ilyen típusú események – amelyek általában körülbelül 100 évente fordulnak elő – az éghajlatváltozás miatt valószínűleg gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Elhatározod, hogy megvizsgálod, hogy a városod készen áll-e a következő árvizekre.”

[20 perc] - Csapatmunka

• Oszd a résztvevőket 4 egyenlő csoportra, amelyek a négy fázist tükrözik (enyhítés, felkészültség, válasz, rehabilitáció).

• Oszd ki a katasztrófavédelem egy-egy fázisát a csoportoknak, és kérd meg őket, hogy:

  • írjanak le 3–5 intézkedést, amelyet az adott forgatókönyv alapján a városukban be kellene vezetni az árvizek enyhítése / az árvizekre való felkészülés / az árvizekre való reagálás / az árvíz utáni helyreállítás érdekében.

• Minden egyes intézkedés kapcsán kérd meg a résztvevőket arra, hogy sorolják fel, milyen módon lehet megvizsgálni, hogy az adott intézkedés létezik-e vagy sem, mennyi finanszírozást különítettek el rá, lehetnek-e negatív másodlagos következményei stb.

[12 perc] - Prezentáció

• Az idő leteltével kérd meg az egyes csoportokat, hogy 3 percben mutassák be a többi résztvevőnek az általuk azonosított intézkedéseket és azok vizsgálatának módját.

[5 perc] Megbeszélés

• Az előadásokat követően bátorítsd a résztvevőket arra, hogy kérdezzenek, tegyenek megjegyzéseket, és osszák meg saját tapasztalataikat.

• Hangsúlyozd ki az előadások fő tanulságait.

Lezárás (20 perc)

Utasítások

Tarts egy rövid záróprezentációt/előadást tart a következőkről:

• A műhelybeszélgetés lezárása és tartalmának összefoglalása, beleértve a csoportgyakorlatok és megbeszélések főbb megállapításait, szempontjait.

• Említsd meg, hogy bár az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vizsgálata számos módon elvégezhető, az olyan vizsgálat, amely nem veszi figyelembe a veszélynek való kitettséget, a sebezhetőségi pondokatt és a megküdési képességeket, valószínűleg figyelmen kívül hagyja ezáltal a történet lényeges elemeit.

• Említsd meg, hogy az ilyen típusú vizsgálatokat különböző léptékekben (település, régió, ország stb.), valamint a határokon átnyúlóan is el lehet végezni.

• Tekintsétek át az „erőforrás-készletet”, és említsd meg/beszéljétek meg a résztvevők által javasolt további eszközöket vagy forrásokat. Gyűjtsd össze az erőforrásokat, és oszd meg azokat a résztvevőkkel a workshop után.

Eszközök/anyagok

• Közös rajzlap / dia / tábla, pl. Miro vagy Mural (online workshop)
• Tábla / prezentációs táblához való papír, post-itok, markerek (offline workshop)

Utasítások

• Kérd meg a résztvevőket, hogy a következő kérdésre adott válaszaikat a közös táblán/rajztáblán megosztva készítsenek összegző plakátot:

  • Mik a legfontosabb tanulságai számodra a mai workshopnak?

  • Alternatívaként vagy kiegészítésként, a csoport kontextusától függően, megkérdezheted ezt is: „Mi az a fő téma/kérdés, amelyet ezután a műhely után tovább kívánsz kutatni?”.

• Adj néhány percet a résztvevőknek, hogy leírják és/vagy lerajzolják gondolataikat, és elolvassák mások gondolatait.

Megbeszélés

• Emelj ki néhány dolgot a táblán.

Eszközök/anyagok: Nincs szükség segédeszközökre.

Utasítások

• A foglalkozás gyors áttekintése. Minden résztvevő mondjon:

  • egy olyan dolgot, amit nagyon jónak talált a foglalkozásban;
  • valami olyasmit, amin javítana a következő alkalomra.

• Ösztönözheted a résztvevőket, hogy tegyenek fel kérdéseket, vagy adjanak néhány útravaló tippet.

• Adott esetben oszd meg elérhetőségeidet és a továbbiakkal kapcsolatos részleteket.

További források

Általános források:

• Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC): Az ENSZ kormányközi szerve, amelynek feladata az ember által okozott éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bővítése.
• UAz Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye: Keretegyezmény az éghajlatváltozás csökkentését célzó nemzetközi szerződések létrehozására.
• Carbon Brief: Az Egyesült Királyságban működő weboldal, amely az éghajlattudomány, az éghajlat-politika és az energiapolitika legfrissebb fejleményeivel foglalkozik.
• Éghajlatváltozás: a tudomány és a globális hatás: Ingyenes online kurzus az éghajlatváltozás tudományáról és lehetséges hatásairól.

Kutatások, cikkek és útmutatók:

• Carbon Brief, az éghajlattudomány, az éghajlat-politika és az energiapolitika legfrissebb fejleményeivel foglalkozó honlap.
• Klímaválság – ötletek oknyomozó újságíróknak: a Global Investigative Journalism Network (GIJN) útmutatója.
• Climate Adapt: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformja.
• Az éghajlatváltozásról való tudósítás: workshop újságíróknak](https://nieman.harvard.edu/sites/covering-climate-change/videos/?utm_source=GIJN+Mailing+List&utm_campaign=a5f0234ea6-EMAIL_CAMPAIGN_2019_12_16_05_24&utm_medium=email&utm_term=0_eae0e8c5a9-a5f0234ea6-121224197&mc_cid=a5f0234ea6&mc_eid=fb873ddb87): 2020 márciusában a Nieman Alapítvány szervezésében tartott műhely, amely egy sor rögzített műhelybeszélgetést tartalmaz kutatók, aktivisták, újságírók és tudósok részvételével.
• Hasznos fogalmak szótára, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoporttól (IPCC).
• Inside Climate News: az éghajlati válságokról beszámoló weboldal.
• Prevention Web: az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala által fenntartott, a katasztrófakockázat csökkentésére és az ellenálló képességre vonatkozó, globális tudásmegosztó platform.
• Reporting on Climate Adaptation (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló tudósítás): tudósítási útmutatók, hírek, források.
• A szélsőséges időjárásról és éghajlatváltozásról szóló tudósítások: útmutató újságíróknak: a World Weather Attribution tudósítási útmutatója.
• World Weather Attribution: Értékelések az éghajlatváltozás szerepéről a szélsőséges eseményeket követően.

Együttműködési hálózatok és szervezetek

• The ARENA Climate Network
• Climate Tracker
• The Environmental Investigative Forum
• The Earth Journalism Network
• Covering Climate Now
• Oxford Climate Journalism Network

Lépj kapcsolatba velünk

Kérlek, keress fel minket a Láthatatlan Leleplezésénél, ha:

• bármi kérdésed van a műhelytervezetekkel és a segítői útmutatóval kapcsolatban,

• a műhelytervezetünket használod és szeretnéd megosztani észrevételeidet, javaslataidat, amelyek segíthetnek azok fejlesztésében

• a műhelytervezeteket egy specifikus helyzethez igazítottad és szeretnéd megosztani ez mit eredményezett,

• vannak javaslataid új tevékenységekre, vannak tippjeid vagy példáid, amelyeket hozzáadhatunk a már létező műhelytervezethez

• szeretnéd megosztani velünk a szakértelmed és szeretnél velünk együttműködni új workshopok kifejlesztésében és tesztelésében.

E-mail: eti@tacticaltech.org (GPG Key / fingerprint: BD30 C622 D030 FCF1 38EC C26D DD04 627E 1411 0C02).

Közreműködők és licencek

CC BY-SA 4.0

Ez a tartalom a Tactical Tech Láthatatlan Leleplezése projekt keretében jött létre, és a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi licenc alá tartozik.

• A workshop szerzője: Léopold Salzenstein

• Oktatástervezés: A. Hayder

• Szerkesztés és tartalom: Christy Lange, Laura Ranca, Wael Eskandar

• Grafika: Yiorgos Bagakis

• Webfejlesztő: Laurent Dellere, Saqib Sohail

• Projektkoordináció és -szupervízió: Christy Lange, Laura Ranca, Lieke Ploeger, Marek Tuszynski, Safa Ghnaim, Wael Eskandar

Ez a forrás az Európai Bizottság által társfinanszírozott Collaborative and Investigative Journalism Initiative (CIJI) részeként, a "Az oknyomozói újságírás és a médiaszabadság támogatása az EU-ban" (DG CONNECT) című kísérleti program keretében készült.

Ez a szöveg a szerző véleményét tükrözi, a Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információk felhasználásáért.